Az életet átszövő statisztika

„Az életet átszövő statisztika” című konferencia és közös gondolkodás az Óbudai Egyetem 140 éves évfordulója és a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az Óbudai egyetem Keleti Károly Gazdasági Kara és a Magyar Statisztikai Társaság közös szervezésében

Az Óbudai Egyetem (ÓE) Keleti Károly Gazdasági Kara és a Magyar Statisztikai Társaság közös szervezésében 2019. október 15-én megtartott konferencia és közös gondolkodás mottója: „Az életet átszövő statisztika”. A rendezvény programja és kiadványa a számok, adatok és a statisztika mindennapi életben való megjelenésével, a gazdaságstatisztika oktatás kihívásaival, a statisztikai adatok kezelésével foglalkozik, választ keresve rendezvény mottójául választott kérdésre. A szervezők célja egy 2017-ben megkezdett közös gondolkodás továbbvitele a magyar felsőoktatás statisztikai és gazdaságstatisztikai oktatásában érintettekkel, valamint a Magyar Statisztikai Társaság képviselőivel. A konferencia aktualitását adja az is, hogy Európában – évente – október 20-án ünnepeljük a statisztika európai napját.

A statisztika, a számok világa jelen van az élet minden területén, ahogy azt Keleti Károly már 1868-ban is úgy fogalmazott meg, hogy „a statisztikára a magánéletben nem kevésbé van szükség, mint a közéletben”. A felsőoktatásban résztvevő hallgatók – képzésük irányától függetlenül kell, hogy értsék a számok világát, olvassanak a statisztika mögött is. Mint korábban a fórum már tárgyalta, a gazdasági, társadalmi jelenségek megértése, az adatok közötti összefüggések feltárása, az ok-okozatok értelmezése és elemzése komplex tudást követel meg a gazdasági képzés mellett a kapcsolódó tudományterületek oktatóitól, hallgatóitól is.

A rendezvényt Molnár András egyetemi docens, az Óbudai Egyetem általános rektor-helyettese és Lazányi Kornélia egyetemi docens, a Keleti Károly Gazdasági Kar dékán asszonya köszöntötte. Köszöntőjükben üdvözölték a megjelenteket, a szakma neves képviselőit, kiemelték, hogy a kar névadója, Keleti Károly szellemében kell figyelmet fordítani a hallgatók ismeretkörének oktatási kereteken kívüli bővítésére, ezzel is segítve az oktatást, a gazdasági ismeretek elmélyítését.

Laczka Éva címzetes egyetemi tanár, a Magyar Statisztikai Társaság elnök asszonya Statisztikai tudás, statisztikai gondolkodás XXI. századi fontosságára hívta fel a figyelmet, arra, hogy a statisztikai adatok hitelességének megkérdőjelezése az évtizedek során mindig jelen volt, az információrobbanásnak köszönhetően a helyzet még tovább romolhat. Szükséges a sztereotípiák átértelmezése, a felhasználók, a közvélemény meggyőzése arról, a statisztikai adatok célja valós kép szolgáltatása a gazdaságról, a társadalomról, az életünkről. Hiteles kutatási eredményekre statisztikai tudás, gondolkodás alkalmazása nélkül ma már nem lehet eljutni. Napjainkban az új Big Data adatforrások, az új informatikai eszközök felhasználása, a szakmai és informatikai munka integrálása a legnagyobb kihívások, a Mesterséges Intelligencia adatforrásai lépnek előtérbe a Big Data helyett és mellet.

Hrubos Ildikó professor emeritus a Budapesti Corvinus Egyetemről „A statisztika, mint a diplomások általános műveltségének része” címmel tartott előadásában a digitalizáció és globlalizáció, valamint az adatrobbanás korszakában megváltozó tudás természetéről, a tanári szerep átalakulásáról értekezett. Felhívta a figyelmet, hogy meghatározó szakmai orgánumok szerint az Európai Felsőoktatási Térségben a következő évtized kiemelt feladata a környezetvédelem és a társadalmi egyenlőtlenségek témájának beépítése lesz a felsőoktatási intézmények tanterveibe és tevékenységébe. Két valóban komplex témáról van szó, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy segítséget nyújtsanak az új szemlélet meghonosításában, a statisztikai oktatás térnyerésében a felsőoktatásban.

Faragó Tamás professzor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetemről előadásában – melynek címe: „Hiedelmek és statisztikák szembesítése egymással a magyar történelemben” – a népességgel kapcsolatos tudományterületen megjelenő ’számok világáról’ értekezett, összpontosítva a vándormozgalmakra, felhívva a figyelmet arra, hogy meg kell ismerni a történeti adatsorok tartalmának változásait is a vélemény alkotás során. A bemutatott adatok, térképek felhívták a figyelmet arra, hogy nem elég látni a számokat, de összefüggéseket, időbeli változásokat kell vizsgálni, a számok mögé nézve. Így például a vándormozgalmak esetében máig él az a hiedelem, hogy az lényegében azonos az Amerikába történő kivándorlással, a részletek, összefüggések vizsgálata során azonban kiderül, hogy egyszerre több vándorlási típus, számos vándorlási irány működött egymással párhuzamosan, a soknemzetiségű akkori magyar királyság területén.

Katona Tamás, egyetemi tanár (Szegedi Tudomány Egyetem) történeti áttekintés adott „Statisztika megjelenése a közigazgatásban, a jogban” című előadásában arról, hogy már II. József uralkodása idején, az első hivatalos magyar népszámlálás volt a statisztika megjelenése a közigazgatásban. A hivatalos magyar statisztikai szolgálatot megalapozó tudósok a XIX. században nagy fontosságot tulajdonítottak a közigazgatási statisztika kialakításának, amelyet magas szintre fejlesztettek. Ekkor a ’Politika számtan’ volt a jogászok tantárgya, ami a mai értelemben vett Statisztikának felelt meg. A XXI. század új kihívás elé állította a közigazgatási statisztikát, a számítógépes információs rendszereknek a múlt század 70-es éveitől kezdődő eleinte lassú terjedése az ezredforduló óta egyre gyorsabb fordulatra váltott. Az alap dilemma: ma már több adat van, mint korábban, ugyanakkor kevesebb információ hasznosul, mint a múlt század végén. Példaként előadásában a bűnügyi statisztikák értelmezésének anomáliáira hívta fel a figyelmet.

Tóth Tamástól, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársától egy olyan területről hallottunk előadást, amivel mindennap találkozhatunk az okos telefonon elérhető időjárási térképek tanulmányozásakor. Előadásának címe: „Az operatív meteorológia adatforrásai (adatbázisai), azok felhasználása, Big Data a meteorológiában”. A meteorológiai adatbázisok a műszerek automatizálásával, a modern technikák alkalmazásával az elmúlt évtizedekben exponenciálisan bővültek, jelentősen megnőtt a meteorológiai adatok mennyisége. Bemutatta a szükséges adatgyűjtés szerteágazó eszköztárát, kiemelve, hogy a pillanatnyi adatokból egyre finomabb előrejelzési számításokat futtatnak a szakértők, az idő múlásával pedig hatalmas tárhelyet igénylő klimatológiai adatbázisok jönnek létre, amelyek csak szuperszámítógépek segítségével dolgozható fel. A meteorológia további fejlődése – több más tudományterülethez hasonlóan – nagyban függ az informatikai kapacitások növekedésétől. A fejlődést érzékeltetendő 1922-ből Lewis Fry Richardson matematikus-fizikustól hozott egy példát, aki kiszámolta, hogy az időjárás-előrejelzési modellekhez, az időjárás számszerű előrejelzéséhez – az akkori technikai színvonalon – 64 ezer ember összehangolt munkájára lett volna szükség szemben a napjaikban igénybe vett informatikai kapacitással. Napjaikban a meteorológia hazai és nemzetközi mérések sorát és Big Data jellegű adatforrások tömegét veszi igénybe, melyek feldolgozása is komoly informatikai kihívás.

Sugár András, tanszékvezető, egyetemi docens (Budapesti Corvinus Egyetem) a számok és a történet mesélés kapcsolatával vezette fel „Történetmesélés számokkal, azok vizualizációjával” című előadását, a Piroska és farkas meséje példájával. Felhívta a figyelmet arra, hogy a számokra történő mechanikus lefordítás elrontja a történetet magát és ezzel elveszi a hallgató kedvét – az oktatásban a diákot – a vizsgált témától. Magát a statisztikát általában száraz, unalmas diszciplínának tekintik, pedig az adatok, jól megválasztott grafikonok tulajdonképpen egy-egy történetet mesélnek el. Az adatok – a számok nyelvén – arról mesélnek, hogy mi történt a gazdaságban, társadalomban, üzleti életben, sportéletben, kultúrában stb. Az oktatásban kézenfekvő kellene, hogy a számokat, a statisztikát, a módszerek alkalmazását történetekbe csomagoljuk, a történetek lelkesítő hatását, és főleg a megjegyezhetőséget segítő, vizualizáló hatását használjuk. Ez az előadás egyben tovább hangsúlyozta Hrubos Ildikó gondolatait, miszerint nagyobb, átfogó – a hallgatókat is érdeklő mindennapjaikban megjelenő – témák segítségével és annak feldolgozásával tehetnénk hatékonyabbá az oktatást.

Dusek Tamás, egyetemi tanár (Széchenyi Egyetem) „Kompozit mutatók és helyettesítő változók a tudományos kutatásban és a tömegmédiában” című előadásában azon gondolatokat osztotta meg a résztvevőkkel, hogy a korábban alkalmazottakkal szemben egyre elterjedtebbé válik, hogy a konkrét, kézzelfogható eredeti adatok helyettesítésére kevésbé megfogható kompozit indikátorokat alkalmaznak a gazdasági-társadalmi elemzések során mind a tudományban, mind médiában. Ilyen többek között a sokat használt humán fejlettségi index (HDI), amelynek egyik buktatója, hogy valójában nem lehet átváltani az egészséget a jövedelemre vagy az oktatásra. A kompozit mutatók és helyettesítő változók elterjedésének okaival, következményeivel és problémáival foglalkozva kiemelte, hogy milyen értelmezési nehézségekkel és csapdákkal szembesülünk, amikor egyes kutatások eredményeinek tömegmédiában való egyszerűsített bemutatása zajlik.

Kemény Gábor, az OTP Bank agrár-üzletfejlesztési tanácsadója utalt arra, hogy – mint a közgazdaságtan kialakulása is nem elválasztható a mezőgazdasági üzemtan fejlődésétől – a modern statisztikának is már születésétől tárgyát képezte az agrárium statisztikája, mint a kialakulását és (a XIX. században) gazdasági súlyát tekintve is legelső és legfontosabb gazdasági ágazat. A (agrár)statisztikai rendszerrel szembeni legnagyobb kihívás az adatfelhasználók fokozódó és egyre részletesebb adatigénye és a jelentős adminisztratív adatszolgáltatói teherrel küzdő adatszolgáltatók egyszerűsítési igénye közötti középút megtalálása, a statisztika gyorsaságának biztosítása és fokozása, valamint az adatszolgáltatók adatvédelem kérdése okán felmerülő bizalmának és a felhasználó statisztikába vetett bizalmának megőrzése. A szerző a probléma érzékeltetése érdekében szintén egy példával élt. A kérdés úgy merül fel, hogy milyen következtetéseket lehet levonni abból a tényből, hogy 30 év alatt Ukrajna hogyan vált nettó gabonaexportőrré. A megoldás; a vizsgálat során elemezni kell a részleteket, az elemi okok feltárást is jelentő gabonahozam, felhasznált ráfordítások adatait, összevetve a meglévő potenciállal, illetve vizsgálva a fajlagos mutatókat is.

Szilágyi Roland, a Miskolci Egyetem egyetemi docense a „Statisztika a közgazdaságtanban” című előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy az aszimmetrikus információ az információ torzítás milyen módon érezteti a hatását a döntésekben. A gazdaság az emberi gondolkodás középpontjába került, azonban a gazdaság jelenségeit nem csak megfigyelni kell, hanem törekednünk kell annak megértésére is, ehhez a mai napig a statisztika szolgáltatja a legjobb eszköztárat. Bizonyítja ezt az is, hogy a közgazdasági Nobel-díjat első ízben Ragnar Frisch és Jan Tinbergen kapták a matematikai statisztika közgazdasági alkalmazása területén elért eredményükért. Az adatelemzés fontosságát bizonyítandó, példájában többek között a versenylovak piacát hozta fel, mint a nem létező tökéletes versenyt (nagy bizonytalanság vs. végtelen mennyiségű pénz) és azt, hogy mit is lehet figyelni, illetve mit lehet modellezni. Egy biztos, az emberek döntenek és szükségük van arra, hogy a statisztikai elemzések segítsék a racionális gondolkodást.

Az előadásokat követő vitában többen ismét visszatértek ahhoz a gondolathoz, amit az előző két rendezvény érintett, hogy igen is paradigmaváltásra van szükség a statisztikai ismeretek oktatásában, vissza kell térni azokhoz a módszerekhez, amelyek példák segítségével, beszélgetve vezetik a hallgatókat a megismerés és megértés útján. Az alkalmazott statisztikát kell előtérbe helyezni az alapképzésben, törekedve a fogalmak megértetésére (lásd a reprezentativitás kérdése, az átlag és a középérték szerepére stb.). A történetek mesélése, a számok között és mögötti olvasás fontosságában egyetértettek a résztvevők. A résztvevők megállapodtak abban, hogy keresni kell azokat a megoldásokat, amelyek – az intézményi sajátosságok, képzési területek figyelembevételével – alkalmazhatók és a rendezvény során felvetett kérdésnek megválaszolására lehetőséget adnak.

Tudjuk, hogy a statisztikai tudás, gondolkodás meghonosítása, fejlesztése érdekében ki kell lépni a tradicionális oktatási keretekből. Meg kell értetni a hallgatókkal, hogy miért van szüksége – a sokszor nem szeretett ismeretekre – és legfőképpen arra, hogy mire tudják a használni a megszerzett új ismereteket. Meg kell mutatni, hogy a számok világa hol és hogyan szövi át életüket, mindennapjaikat, ezért volt a szimpózium célja, hogy fórumot teremtsen a címben felvetett gondolatok felsőoktatásbeli értelmezésére.

Budapest, 2019. október 15.
Takácsné György Katalin és Laczka Éva, a rendezvény szervezői